Beszédes elnevezések használata

Ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk programozni, a kódunkat olyan formában célszerű megírni, hogy az egy végigdolgozott, fárasztó nap után is érthető legyen, anélkül, hogy bonyolult dolgokat kelljen elképzelnünk közben. Adában a program szövegének egy kommunikációs felületnek kell lennie két programozó között! (Vagy sokkal későbbi önmagunknak kell szóljon.) A nyelv szintaxisa is ezt támogatja. Nem kell fáradtan nyitó csukó kapcsos zárójelpárokat keresnünk, és gépelés közben egy karakter elírása sem okozhat komoly hibát, mint más nyelveken. (pl. while (i<=10) ; …)
A jó Ada program egy szövegként olvasható, és nem túlterhelt/felüldefiniált operátorok és minél rövidebben megfogalmazott utasítások egyvelege. A cél az, hogy bonyolultabb dolgot bonyolultabb (hosszabb) név jelöljön, ami beszédes, és nyilvánvalóvá teszi az adott típus, vagy változó (vagy egyéb objektum) szerepét. A fordítóprogram az elgépelt nevekre is felkínál lehetőséget (nem csak a foglalt szavakra), ami a legjobban hasonlít a mi általunk gépeltre, és fordítási hiba esetén jelez, hátha azt szerettük volna írni. Ez persze csak akkor működhet, ha a fordító észreveszi az elgépelést, ha egy betű megváltoztatásával egy másik ott elérhető objektum nevét kapjuk, akkor nem tud segítségünkre lenni. Fontos tudnunk, hogy számos nagyon komoly programozási hiba forrásai a gépelési hibák!
Figyeljünk arra, hogy változóink, típusaink és programegységeink nevei beszédesek legyenek! Célszerű annál pontosabb (hosszabb) elnevezést adni valaminek, minél hosszabb ideig fogjuk azt használni! (pl. a for ciklus ciklusváltozója a megszokott i, j, k … betűk közül kerülhet ki, de ezek élettartama/láthatósága nem hasonlítható egy olyan objektum nevéhez, amelynek számos példánya a program különböző részein előfordul.)
Az eljárásunk nevei legyenek igék, hiszen az eljárások csinálnak valamit, ezt egy cselekvést leíró szóval vagy szókapcsolattal tudjuk a legjobban megfogalmazni. Ezért kerüljük az igék használatát a függvények neveiben, hiszen azok nem hajthatnak végre változtatásokat! (Pontosabban nem szabad, hogy végrehajtsanak változtatásokat.) Ha összetettebb dolgot szeretnénk írni használhatunk alulvonás jeleket, amelyek az olvasást megkönnyítik. (Ezt számok írásánál is alkalmazhatjuk, és ez nem változtat a szám értékén. 10000=10_000) Bár a nyelv a gépelési hibák kiszűrése miatt nem különbözteti meg a kis és nagy betűket, de az olvashatóság megkönnyítése érdekében használjuk őket! Célszerű kialakítani egy következetes elnevezési stílust!
Soha ne feledjük, hogy a gépelésre fordított idő megtérül, amikor a hibák kereséséről lesz szó! A kommentek nem azért vannak, hogy a rosszul, nem megfelelő elnevezésekkel megírt programunk minőségét javítsuk velük!